2017-ben a kínai textilgazdaság működése öt fő jellemzőt mutatott

● EU piac:

2017 januárja és novembere között az EU 105,26 milliárd euró értékben importált textil- és ruházati terméket, ami 1,78%-os éves növekedést jelent, ami megfordítja az előző évi negatív növekedést. Az EU textil- és ruházati behozatalának növekedési üteme szempontjából 2016 februárjától 2017 márciusának mélypontjáig tovább csökkent, majd a csökkenés fokozatosan mérséklődött 2017 júniusáig, amikor is megfordította a negatív növekedést, és a növekedés üteme stabil maradt, kb. 2%.

● Amerikai piac:

2017 januárja és novembere között az Egyesült Államok 98,38 milliárd dollár értékben importált textil- és ruházati cikkeket, ami 1,24%-os éves növekedést jelent, megfordítva az előző évi negatív növekedést. Az amerikai textil- és ruhaimport növekedési üteme szempontjából a csökkenés 2016 márciusától 2017 februárjáig tovább mélyült, majd fokozatosan mérséklődött 2017 októberéig, amikor is megfordította a negatív növekedést és pozitív növekedést ért el.

● Japán piac:

2017 januárja és novembere között Japán 3705,1 milliárd jen értékben importált textileket és ruházatot, ami éves szinten 4,04%-os növekedést jelent, megfordítva az előző évi negatív növekedést. A japán textil- és ruhaimport növekedési üteme szempontjából a visszaesés 2016 márciusától 2016 októberéig tovább mélyült, majd fokozatosan mérséklődött 2017 júliusáig, amikor is megfordította a negatív növekedést és stabil növekedést tartott.

● Piacok az „öv és út” mentén:

2017 januárja és novembere között Kína textil- és ruházati exportja az „Öv és út” országaiba 83,435 milliárd USD volt, ami 3,11%-os növekedést jelent az előző évhez képest, ami megfordítja a két év negatív növekedését. Közülük az első öt piac Vietnam, Oroszország, a Fülöp-szigetek, Banglades és az Egyesült Arab Emírségek, összesen 35,34 milliárd dolláros exporttal, ami a Belt and Roadba irányuló textil- és ruhaexport 42,4%-át teszi ki. Az öv-úti textil- és ruhaexport növekedési üteme nagyobb, mint az iparé, a Szíj-útra irányuló textil- és ruhaexport aránya pedig meghaladja az 1/3-át.

Aktív befektetés a keleti régióban

2017 januárja és novembere között a kínai textilipar beruházásai 123093 milliárd jüant értek el, ami 6,29%-os éves növekedést jelent. Területszerkezeti szempontból a keleti régióban a beruházások növekedési üteme 8,7%, ami 4,5 százalékponttal gyorsabb az előző év azonos időszakához képest, ami az országos beruházásnövekedés 80,1%-át teszi ki. A keleti régió viszonylag csekély új termelőkapacitása miatt magasabb növekedési üteme azt jelzi, hogy a vállalkozások nagy lelkesedéssel rendelkeznek az átalakulás és a beruházások korszerűsítése iránt.

A vegyi rostipar kivételével az ipari lánc front-end iparágaiban csökkent a beruházások növekedési üteme az előző év azonos időszakához képest. A három nagy terminálágazat beruházási növekedési üteme nőtt az előző évhez képest. A három nagy terminál teljes állóeszköz-beruházása 597,04 milliárd jüan, ami a teljes ipari beruházás 48,5%-át teszi ki; A beruházások növekedési üteme 6,0%, 25,8%, illetve 4,8%.

Stabil minőség- és hatékonyságjavulás

2017 első 11 hónapjában a textilipar haszonkulcsa 5,26% volt, 0,13 százalékpontos növekedés az előző évhez képest, és javult az iparág jövedelmezősége; A fő bevételi költség 100 jüan 88,49 jüan volt, ami 0,1%-os éves csökkenést jelent, a költségkontroll enyhe javulásával; Az eszköz-forrás mutató 51,8%, 0,22 százalékpontos csökkenés az előző év azonos időszakához képest, és a hitelállomány-leépítés bizonyos eredményeket hozott.

A különböző iparágak szempontjából a vegyi rost-, szálszövő- és textilipari gépipar profitnövekedése jelentős, míg a pamuttextil-, lentextil- és ipari ipar profitnövekedési üteme csökkent. A vegyi rostipar profitnövekménye a teljes iparági profitnövekmény 50,7%-át teszi ki.

A belső ipari lánc különböző láncszemei ​​között jelentős eltérés tapasztalható: 2017 januárjától novemberéig 0,13 százalékponttal nőtt a kínai textilipar haszonkulcsa. A vegyi rost-, szálszövő- és textilipari gépipar haszonkulcsa jelentősen nőtt, a haszonkulcs 5,30%, 4,94% és 6,90% volt, mindegyik nőtt az előző év azonos időszakához képest; A pamuttextil, a lentextil és az ipari ipar jövedelmezősége csökkent az előző év azonos időszakához képest, a haszonkulcs 4,64%, 4,17% és 5,63% volt, amelyek mindegyike csökkent az előző év azonos időszakához képest. .

Gazdasági működés kilátásai 2018-ban

Az iparág 2018-as gazdasági működési trendjét előretekintve a China Textile Union Industrial Economics Research Institute úgy véli, hogy a hozzáadott érték növekedési üteme a kínai textiliparban 5%, az export növekedési üteme 2% marad. A fő üzleti bevétel növekedési üteme 7%, a teljes profit növekedési üteme pedig 7%.

A nyersanyagárak alakulását tekintve: a gyapot ára viszonylag stabil, a nemzetközi pamutpiac keresleti és kínálati mintája viszonylag laza, hiányzik a jelentős áremelési alap; Bár a hazai gyapot tekintetében továbbra is kínálati hiány mutatkozik, a nemzeti raktározási és behozatali politika szabályozása mellett a nemzetközi piachoz viszonyított árkülönbség várhatóan ésszerű keretek között szabályozható.

A kőolaj nemzetközi ára emelkedett, a nemzetközi kőolaj túlkínálat fokozatosan mérséklődik. Az olajárak emelkedése ugyan fel fogja nyomni a vegyiszálak árát, de a downstream vegyiszálas termékek értékesítési árait is felfelé támasztja, és a vegyiszál-ipar várhatóan 2017-ben is megőrzi gyors növekedési lendületét.

A nemzetközi piaci keresletet tekintve a nemzetközi piacon folyamatosan nőtt a kereslet, de a növekedés üteme nem fog jelentősen növekedni. A világgazdaság tovább élénkül, a fogyasztói bizalom ennek megfelelően javul, és az általános fogyasztói kereslet folyamatosan nő. A gazdaság fellendülési ciklusa és a ruhafogyasztás növekedési üteme alacsonyabb, mint a tartós fogyasztási cikkek és szolgáltatások kiadásaié. A fejlett országok fogyasztása a gazdasági fellendüléssel általában fellendült. A fogyasztói kiadások szerkezete viszonylag stabil, a ruházati, cipő- és kalapkiadások aránya továbbra is 3-4% között mozog. A gazdasági fellendülési ciklusban azonban a lakosok a szabadidős és szórakozási, vendéglátási fogyasztást részesítik előnyben, és bővítik a kapcsolódó kiadásokat. Csökken a ruhafogyasztás aránya, és a fogyasztás növekedése is viszonylag lassú lesz.

A belföldi fogyasztás folyamatosan növekszik, alapvetően 2017-hez mérhető növekedési ütemben. Egyrészt a nemzetgazdaság folyamatosan növekszik, egészséges és kedvező gazdasági környezetet biztosítva a hazai fogyasztásnak. Ezzel szemben gyorsan nőtt a lakosok jövedelme, nőtt a fogyasztási hajlandóságuk, és gyorsan fejlődött a fogyasztási finanszírozás, ami pozitívan támogatja a belföldi kereslet bővülését. A hazai kereslet jelentős javulása, a minőség, a kultúra, a környezetvédelem iránti fogyasztói igények növekedése, az élményfogyasztás és a share gazdaság rohamos fejlődése mind új kihívások elé állította a textilipar kínálati intézményeinek optimalizálását.

(Forrás: China Textile News)